Tompa Andrea: Orbán nem homofób, a politikai üzenetei viszont azok

Tompa Andrea hatodik regénye, a Kiváló testek a hatalom testre gyakorolt hatását vizsgálja a 80-as évek Romániájában. A szerző a Forbes.hu-nak adott interjújában elmondta: a könyvet a 2020-as Meseország mindenkié körüli botrány katalizálta, amikor a kötetet egy Mi Hazánk-politikus darálta le a parlamentben. „Az eset bizonyos értelemben berántotta az én identitástörténetemet is” – mondta a szerző.

Tompa szerint nem Orbán Viktor vagy Szájer József a homofób. „Nem hiszem, hogy Orbán Viktor vagy Szájer József homofób (és ez mindegy is), a politikai üzeneteik viszont azok” – fogalmazott. A regény apropóját a 2021-es gyermekvédelmi törvény adta, amely – a szerző szerint – „elkezdte összemosni a pedofíliát a melegséggel”.

A regény a Ceaușescu-kori Romániában játszódik, ahol a meleg férfiakat a Securitate zsarolta besúgóként. „Romániában és Magyarországon is dokumentált, hogy voltak emberek, akiket csak a melegségükkel zsaroltak, gyötörtek és börtönbe is zárták őket” – mondta Tompa. Hozzátette: a melegség a NER-es történetben összekötődött az ellenzékiséggel. „Nem pusztán azért vegzáltak embereket, mert melegek, hanem kifejezetten azokat a kritikus értelmiségieket, művészeket zaklatták, akiknek a szabadságuk megélése volt fontos” – tette hozzá.

A regényben feltűnik egy színikritikus, akiben nehéz nem felismerni a valódi Molnár Gál Pétert, akit a 60-as években homoszexualitásával zsaroltak és besúgóvá tett. A szerzőt a kritikus hatalmi helyzete érdekelte. „Aki kritikát ír, az valami felett ítélkezhet. Magam is gyakoroltam a kritikusi létet, láttam, hogy tényleg olyan, mintha kard lenne az ember kezében” – mondta.

Tompa szerint Románia azért az EU utolsó helyén áll az LMBTQ-jogok védelmében, mert az ortodox egyház hatékony homofób politikát folytat. „A romániai társadalom sokkal konzervatívabb, mint a magyarországi, és az ottani magyar közösségek jelentős része is” – tette hozzá.